3D nyomtatás az Oscar szobor előállításában is

3D nyomtatás az Oscar szobor előállításában is

Idén már 90. alkalommal rendezik meg az Oscar gálát, melyre március 4-én, a Dolby Színházban, Los Angelesben kerül sor. 2017-es év legjobb filmjeit és filmeseit díjazzák, melyek között az előző évekhez hasonlóan magyar alkotásért is szurkolhatunk. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje a legjobb idegen nyelvű alkotás kategóriában indul.

Az eredeti Oscar szobor

Az első díj tervezését Cedric Gibbonsra, az MGM (Metro-Goldwyn-Mayer) díszlettervezőjére bízták, majd az ő elképzelései, vázlatai alapján Georges Stanley szobrászművész készítette el. Így született meg Oscar 3,856 kg-mal és 34,3 cm-es magassággal, a mérete azóta sem változott, viszont a talapzatot 1945-ig többször is áttervezték.

Napjainkban az Oscar szoborból évente 50 db készül, és 12 ember munkája van benne. Az évek során több változtatáson is átesett a szobor, mivel a díjazottak első alkalommal aranyozott bronz, később fém, végül 24 karátos arannyal bevont szobrokat tarthattak a kezükben. A II. világháború idején a hatalmas fémhiány miatt 3 évig festett gipszből készültek a szobrok.

Makerbot 3D nyomtatóval készült Oscar szobor

Az Akadémia viszont néhány éve úgy döntött, hogy az eredeti, 1929-es bronz öntőforma alapján készítteti el a szobrokat. Ezzel a feladattal a művészi munkákra specializálódott New York állambéli Rock Tavernben lévő öntödét bízták meg. A műhely digitálisan beszkennelte az 1929-es szobrot és a modernkori alapzatát. A digitális Oscart ezután 3D nyomtatóval nyomtatták ki és ennek segítségével született az öntőforma, mely segítségével viaszból ki tudták önteni a szobrokat. A viaszszobrok ezután kerámia burkolatot kaptak, majd a figurákat addig hevítették, míg kifolyt belőlük a viasz és csak az üres külső köpeny maradt. Ezután az üres kerámia köpenybe öntötték a megolvasztott, folyékony bronzot. Lehűlés után tisztították és csiszolták az öntvényeket. A szobrok 24 karátos aranyborításáról egy brooklyni cég, az Epner Technology gondoskodik. A szobrocskák bronz alapja némi fekete patinát is kap, a figurákat végül kézzel csiszolják makulátlanra.  Az ötven Oscar-díj elkészítése három hónapot vesz igénybe ezzel a módszerrel. A szobrok mérete továbbra sem változott, 34 centiméter magasak és 3,8 kg súlyúak.

Reméljük, hogy az 50 szoborból, melyek részben a 3D nyomtatás technológia felhasználásával készültek, egy idén is Magyarországra kerül Enyedi Ildikó jóvoltából. Szurkoljunk együtt március negyedikéről ötödikére virradóra.
Enyedi Ildikó filmjéért is izgulhatunk a 90. Oscar-on.
(Képek forrása: nerdist.com; Varinex Zrt; kidsnews.hu)

3D nyomtatott talpú Adidas cipő

3D nyomtatott talpú Adidas cipő

Izgalmas hírek a cipő-fanatikusoknak: az Adidas a sokáig tartó hitegetés után végre piacra dobta legújabb termékét, az AlphaEDGE 4D LTD-t!

Az Adidas várva várt, 3D nyomtatott talpú cipője
Az Adidas várva várt, 3D nyomtatott talpú cipője

Az AlphaEdge 4D LTD az egyik legnépszerűbb és legjobb minőségű AlphaBounce elnevezésű futócipőn alapul. A Futurecraft nevezetű, 3D nyomtatással készített anyag a Bounce habot helyettesíti a cipő talpán. Az Adidas és a Carbon közös munkája során jött létre ez az újítás, melynek különlegessége, hogy minden lépésnél irányított energiavisszatérítés történik fény és oxigén segítségével. Természetesen a cipőt sportolóknak készítették, de dizánja lehetővé teszi utcai viseletét is.

AlphaEdge 4D LTD
AlphaEdge 4D LTD

(Képek: https://sneakernews.com)

Amennyiben szeretne többet megtudni 3D nyomtatási technológiákról, kattintson ide.

3D nyomtatás a szuperhős filmekben is

Varinex

UPDATE:

A Fekete Párduc jelmez kategóriában 2019-ben megkapta a legnagyobb elismerést, az Oscart!

 

A kép forrása: Marvel

………………………………………………………………………………………………

2018. január végén jelent meg a talán eddig legjobban várt szuperhős film, a Fekete Párduc. A film óriási sikert aratott és ez részben köszönhető Ruth E. Carternek, aki Hollywoodban nagy tiszteletnek örvendő jelmeztervező, többek között a Malcolm X (1992) és a Selma (2014) című filmekben végzett munkája által ismerik, de sok más filmben jelenített meg nagyon egyedi és bámulatosan szép öltözékeket.

Ebben a filmben is remek munkát végzett, ahol a múlt és a jelen afro-amerikai kultúráját kellett ötvöznie. Ryan Coogler (rendező) világában a legfejlettebb ország Wakanda, melynek lakosai erősen kötődnek gyökereikhez, ebben a futurisztikus technológiával rendelkező, azonban látszólag harmadik világbeli országban.

Ramonda királynő (Angela Bassett) 3D nyomtatóval készített válldísze (Fotó: vogue.co.uk)

Ezt az ellentmondást Ruth E. Carter tökéletesen szemlélteti, mikor megnézzük Ramonda királynő (Angela Bassett) 3D nyomtatóval készített válldíszét, mely a jelenleg elérhető legmodernebb csúcstechnológiával jeleníti meg egy már évszázadok óta létező kultúra jellegzetes jegyeit. A 3D nyomtatás egyik legnagyobb szépsége, hogy terveinknek csupán a képzeletünk szabhat határt, divattervezők is gyakran használják, mivel olyan darabok készíthetőek el vele, melyek más technológiával megvalósíthatatlanok lennének. Ezért, mikor Carter megálmodta ezt a grandiózus kelléket, nem is választhatott volna jobb és különlegesebb kivitelezést, mint a 3D nyomtatás.

Azonban nem ez a válldísz az első kellék, melyet 3D nyomtatóval készítettek szuperhős filmhez. Az előző évben megjelent Thor: Ragnarokban Hela fejdísze is ezzel a technológiával készült.

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Egyénre szabott orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozásába kezdett a VARINEX Zrt., amelyben együttműködő partnere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A hároméves kutatási projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósul meg, és célja egy versenyképes és hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása.

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Az életminőséget javító orvos-biológiai eszközök egyénre szabott generációjának gyártástechnológiáját fejlesztheti az NKFI Alap támogatásával és a BME bevonásával a VARINEX Zrt., három éven keresztül. A fejlesztés az additív gyártástechnológiai eljárások komplex rendszerének vizsgálatával valósul meg, fókuszban az adatgyűjtés- és feldolgozás, modellezés, virtuális gyártás, validálás és a 3D nyomtatás témáival. A projekt eredménye a humán gyógyászat terén olyan egyénre szabott, egyedileg gyártott implantátumok, illetve eszközök előállítása és alkalmazása lesz, amelyek az emberi szervezet számára magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek, gyorsabb gyógyulás és jelentősen hosszabb idejű használhatóság mellett.

A kutatás célja versenyképes, hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása, illetve a hazai hozzáadott érték növelése, az alábbi fő területeken:

– komplett gyártási folyamat kidolgozása, kiépítése, az egyén CT felvételétől a kész, személyre szabott implantátumig, illetve segédkészülékig;
– technológiai mintarendszer kialakítása a kutatáshoz, fejlesztéshez és a gyártáshoz, biztosítva a projekt futamideje utáni kutatás-fejlesztés folytatását;
– fém és polimer termékekre vonatkozóan minősítési protokollok kidolgozása, a termékekkel egy időben elkészülő tesztmintákra alapozva, a beépítésre alkalmasság véleményezésével.

A projekt teljes költségvetése: 837 823 139 Ft
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásának összege: 745 423 139 Ft

Az első mérföldkő eredményei

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik

Az orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozását a VARINEX Zrt. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen végzi.

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik
A személyre szabott implantátumok magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek az emberi szervezet számára.

A hároméves kutatási projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 745, 5 millió forintos támogatásával valósul meg, és célja egy versenyképes és hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása.

 

Az életminőséget javító orvos-biológiai eszközök egyénre szabott generációjának gyártástechnológiáját fejlesztheti az NKFI Alap támogatásával és a BME bevonásával a VARINEX Zrt., három éven keresztül. A fejlesztés az additív gyártástechnológiai eljárások komplex rendszerének vizsgálatával valósul meg, fókuszban az adatgyűjtés- és feldolgozás, modellezés, virtuális gyártás, validálás és a 3D-nyomtatás témáival.

A projekt eredménye a humán gyógyászat terén olyan egyénre szabott, egyedileg gyártott implantátumok, illetve eszközök előállítása és alkalmazása lesz, amelyek az emberi szervezet számára magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek, gyorsabb gyógyulás és jelentősen hosszabb idejű használhatóság mellett.

„Döntően a lézeres additív technológiákra fókuszálva olyan kutató-fejlesztő és gyártó mintarendszert, illetve smart üzemet alakítunk ki orvos-biológiai eszközök gyártására, amely az eddigi, zömmel egyedi kezdeményezésű, kisebb fejlesztéseket rendszerszinten törekszik integrálni, az ipari fejlesztés és egyetemi kooperáció kiépítésével és tartós fenntartásával”

– mondta el Falk György, a Varinex Zrt. stratégiai igazgatója.

A kutatás főbb területei:

  • a komplett gyártási folyamat kidolgozása, kiépítése, az egyén CT felvételétől a kész, személyre szabott implantátumig, illetve segédkészülékig;
  • technológiai mintarendszer kialakítása a kutatáshoz, fejlesztéshez és a gyártáshoz, biztosítva a projekt futamideje utáni kutatás-fejlesztés folytatását;
  • fém és polimer termékekre vonatkozóan minősítési protokollok kidolgozása, a termékekkel egy időben elkészülő tesztmintákra alapozva, a beépítésre alkalmasság véleményezésével.

A projekt teljes költségvetése 837, 8 millió forint.

Forrás: Gyártástrend

3D nyomtatott orvosi modellek

Sajtómegjelenés: 3D orvos-biológiai kutatás kezdődött

Sajtómegjelenés: 3D orvos-biológiai kutatás kezdődött

Egyénre szabott orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozásába kezdett a VARINEX Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködésben.

Egyénre szabott orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozásába kezdett a VARINEX Zrt., amelyben együttműködő partnere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A hároméves kutatási projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósul meg, és célja egy versenyképes és hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása.

 

Az életminőséget javító orvos-biológiai eszközök egyénre szabott generációjának gyártástechnológiáját fejlesztheti az NKFI Alap támogatásával és a BME bevonásával a VARINEX Zrt., három éven keresztül. A fejlesztés az additív gyártástechnológiai eljárások komplex rendszerének vizsgálatával valósul meg, fókuszban az adatgyűjtés- és feldolgozás, modellezés, virtuális gyártás, validálás és a 3D nyomtatás témáival. A projekt eredménye a humán gyógyászat terén olyan egyénre szabott, egyedileg gyártott implantátumok, illetve eszközök előállítása és alkalmazása lesz, amelyek az emberi szervezet számára magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek, gyorsabb gyógyulás és jelentősen hosszabb idejű használhatóság mellett.

„Döntően a lézeres additív technológiákra fókuszálva, olyan kutató-fejlesztő és gyártó mintarendszert, illetve smart üzemet alakítunk ki orvos-biológiai eszközök gyártására, amely az eddigi, zömmel egyedi kezdeményezésű, kisebb fejlesztéseket rendszerszinten törekszik integrálni, az ipari fejlesztés és egyetemi kooperáció kiépítésével és tartós fenntartásával” – mondta el Falk György, a VARINEX Zrt. stratégiai igazgatója.

A kutatás célja versenyképes, hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása, illetve a hazai hozzáadott érték növelése, az alábbi fő területeken:

  • komplett gyártási folyamat kidolgozása, kiépítése, az egyén CT felvételétől a kész, személyre szabott implantátumig, illetve segédkészülékig;
  • technológiai mintarendszer kialakítása a kutatáshoz, fejlesztéshez és a gyártáshoz, biztosítva a projekt futamideje utáni kutatás-fejlesztés folytatását;
  • fém és polimer termékekre vonatkozóan minősítési protokollok kidolgozása, a termékekkel egy időben elkészülő tesztmintákra alapozva, a beépítésre alkalmasság véleményezésével.

A projekt teljes költségvetése: 837 823 139 Ft, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásának összege: 745 423 139 Ft

Forrás: MedicalOnline

Készítsünk replikát 3D nyomtatással!

Varinex

Ezzel a kézenfekvő, de még korántsem annyira széles körben elterjedt elképzeléssel keresett fel bennünket a Magyar Nemzeti Múzeum a Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal karöltve. Az Orvostörténeti gyűjtemény egyik féltett kincsét, egy XVII. századi kisméretű szülészeti tanbabát kellett beszkennelnünk, majd kinyomtatnunk, hogy a programok és kutatások során ne a ritka – mindössze 11 darabról van tudomásunk világszerte! – és nagy értékű, elefántcsontból készült törékeny figurát adják kézről-kézre, hanem annak pontos mását.

Szülészeti tanbaba a XVII. századból (MNM SOM, ltsz.: 77.275.1.1-5)

A szkennelésre a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban került sor, ahol mi is csak kesztyűs kézzel nyúlhattunk a törékeny műtárgyhoz. A szkennelést megnehezítette, hogy a Stephan Zick, nürnbergi mester által faragott szétszedhető szülészeti tanbaba has környéki része számtalan apró kis részletből, szervből áll, amelyek csak a mellkas és hasfal leemelése után válnak láthatóvá, mint például az anyaméh és benne az apró magzat. A szobrocska ráadásul elefántcsontból készült, ami igen szép, de fényes felület és érthető okokból nem mattítható a szkennelés kedvéért.

A nehezítő körülmények ellenére, nagyon szép modellt sikerült létrehozni. A beszkennelt állományon kiegészítettük a hiányzó részeket és tovább finomítottuk Geomagic Design X szoftverrel, ami a világ egyik legmodernebb visszamodellező szoftvere. 

A modell kinyomtatásának egyik legfontosabb szempontja volt, hogy minél jobban hasonlítson a gyönyörű, törtfehér, fényes felületű elefántcsonthoz. A VeroWhite alapanyagra esett a választásunk, amely szín- és felületbeni hasonlósága mellett kiválóan képes visszaadni a részleteket. Egyes elemeket, mint például a hasfalat, VeroClear átlátszó modellanyagból nyomtattuk, ami betekintést enged a méhbe. A többszáz éves műalkotás így visszakerülhetett a vitrinbe, 3D nyomtatott mását pedig tanulmányozhatja a szakma és az érdeklődő közönség is.

Tudjon meg többet a bejegyzésben szereplő modellek kinyomtatásához használt 3D nyomtatókról: Stratasys PolyJet 3D nyomtatók