A Mikulás műhelyének titka
Lappföldön december elsején mindig másképp ropog a hó. Nem hangosabban, nem fehérebb – csak ünnepibben. A fenyők ágai mélyen hajolnak, mintha tudnák, hogy elkezdődött az év legfontosabb hónapja.
A levegőben ott vibrál valami kimondatlan várakozás.
A Mikulás házának ajtaján már kora reggel kopogott a szél. Pontosabban: leveleket hozott. Sokat. Nagyon sokat.
– Megint rekordév lesz – sóhajtott fel a Mikulás, miközben egy piros szalaggal átkötött levélkupacot tett az asztalra. – És még csak most kezdődik december.
A műhelyben már gyülekeztek a manók.
Magyal, a főmanó, határozott léptekkel lépett a rajzasztalhoz.
– Semmi pánik. Tavaly is megoldottuk. És idén még felkészültebbek vagyunk.
Mina az egyik kezével a copfját tekergette, a másikkal egy részletesen rajzolt levelet tartott, amelyen élénk színekben virított a kívánt játék.
– Nézd csak, Mikulás! Ezek a gyerekek már nem csak macit kérnek. Itt egy áttetsző sárkány, puha szárnyakkal… és Pantone-színkóddal.
A Mikulás elmosolyodott.
– Akkor ezt PolyJet™-tel készítjük. Legyen igazán mesebeli.
Mandula sem tétlenkedett, már a következő listát böngészte.
– Strapabíró kisautók, markolók, vonatok… Ezeknek bírniuk kell a tempót.
– FDM® – bólintott Magyal. – Ipari műanyag, rétegről rétegre. Ezek túlélnek mindent, még azt is, ha a kertben felejtik őket a téli mínuszokban vagy nyáron a negyven fokban.
A sarokban Menta és Minta, az ikrek, egymás mellett álltak. Mindkettőjük szemüvege enyhén bepárásodott a műhely melegétől.
– Logikai játékok, a kedvenceim – mondta Menta, miközben törölgette a lencséjét.
– Precíz illesztések – tette hozzá Minta. – Ha egy tizedmilliméterrel is elcsúszik…
– …akkor nem kattan be a helyére – fejezte be a Mikulás. – P3™ DLP lesz. Pontos, ismételhető, mint a manóórátok.
Az ikrek egyszerre mosolyogtak, a szemüvegük pedig újra bepárásodott.
Ahogy a 3D nyomtatók egyenletes ritmusban dolgoztak, a Mikulás egy pillanatra elrévedt.
– Tudjátok… – kezdte –, májusban jártam egy izgalmas helyen. Jó volt a hangulat, finom volt a kávé, és mindenki lelkesen beszélt az AI és a 3D nyomtatás kapcsolatáról.
Magyal félmosollyal nézett rá.
– Az a bizonyos 3D Tech Brunch?
– Az – bólogatott a Mikulás. – Szuper volt! Persze a piros subám kockás ingre cseréltem – az mégiscsak kényelmesebb tavasszal. Inspiráló volt látni, mennyi ötlet születik egy asztal körül. Jövőre ti is gyertek velem, ezt nektek is látnotok kell!
Mandula ekkor közbevágott:
– Akkor jó hírem van! Magyal tegnap visszatért a Varinex 3D Digitális Gyárából.
– És? – kérdezte Mina.
– Azt mondta, ritkán látott ennyi technológiát egy helyen. Fém, műanyag, porágy, fotopolimer… minden mozgott, minden működött.
– Pont, ahogy itt – bólintott a Mikulás. – Nem véletlenül dolgozunk velük. A varázslat mögött mindig megbízható társak állnak. Akik hozzák az alapanyagot, vigyáznak a gépekre, és segítenek, ha baj van.
– Mikulás! – szólalt meg halkan Magyal. – Van itt pár igazán különleges kérés.
Egy kis fémből készült pörgettyű terve feküdt az asztalon.
– Ez nem mindennapi játék – mondta Mina.
– Nem is mindennapi technológiával készül – felelte a Mikulás. – DMLS. Fém, pontosság, időtállóság. Ez az a játék, amit még felnőttként sem fognak letenni.
A lézer fénye rövid időre megcsillant a műhelyben, miközben a levegőben mézeskalács és forró csokoládé illata keveredett a frissen készült alkatrészek melegével.
Odakint csendesen hullott a hó, odabent pedig technológia és karácsonyi varázslat dolgozott együtt.
Amikor elérkezett az a pillanat, amire mindenki várt, a műhely már nyugodt volt.
Minden ajándék elkészült. Pontosan akkorra, amikor kellett. A polcokon sorakoztak a játékok – mindegyik más, mégis ugyanabból a gondolatból született:
hogy jó tervezéssel, a megfelelő technológiával és egy átgondolt stratégiával még a legnagyobb feladat is kezelhetővé válik. Így indulás előtt még maradt idő egy közös koccintásra a legfinomabb forró csokoládéval.
Kint már toporgott Rudolf, Fürge, Sármos és Talpas.
Kerge idegesen kaparta a havat, Csámpás kissé félrehúzott hámmal állt, Torkos már a jutalomrépát kereste, Bátor büszkén feszített, Szélvész pedig alig várta az indulást.
– Indulhatunk? – kérdezte Rudolf.
A Mikulás még egyszer visszanézett a műhelyre.
– Indulhatunk.
És ahogy a szán felemelkedett a havas éjszakába, Lappföld fölött halkan visszhangzott egy gondolat:
A karácsonyi varázslat néha piros sapkát visel,
néha lézert indít vagy GrabCAD szoftverben készül,
de mindig szívvel születik.